Témaindító hozzászólás
|
2004.08.30. 08:51 - |
Próbálkozom, hátha működik.
Mondjuk hogy ez az 1. hozzászólás. Várom a többit |
[308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Ha már megoldani nem tudom az aktuális feladatokat, és hogy teljes legyen a kavarodás a feladványok közt, én is mondok egyet, szintén a magyar nyelv témakörében: "Felmagasodni nem bírhatsz, de lobogsz még, szélkaszabolta magyar nyelv" ki (a szerz)ő, és mi a vers címe? |
Megint tök hülyén tördelte be ez a nyomorult. |
Ezt is küldöm mindenkinek szeretettel olvasásra, megfejtésre....
Vannak poéták, akik sohsem írnak,
Csak a szívükben élnek költemények,
Valami nagy búbánat érte őket,
S azóta lettek költőkké szegények.
Egy szebb világnak épp úgy álmodói,
Rajongás őket éppen úgy hevíti,
És éppen olyan szomorúk, lemondók,
Mint azok, akik - verset tudnak írni!
|
A második, szerintem, Kölcsey: Parainesis.
Van egy másik mástól:
"Magyar nyelv! Édes nemzetemnek nyelve! Teáltalad szólaltam meg legelőször, teáltalad hangzott először az én füleimbe az édesanyai nevezet..."
No, ez honnan van? |
Bizony, ma a mókusok éhen maradnak :) Mert jó a megoldás :) Noszty az 5. :) Dengelegi, a te két megoldásod is tökéletes! Na, még maradt kettő! Tippek? |
Zsu: az ötödik véletlenül nem Mikszáth: A Noszty-fiú esete Tóth Marival-nak a legvégén van? vessetek a mókusok elé, ha nem :-] |
Kicsit korrigálok: A Babits-fordította versidézet így pontos: "Mondd újra, s újra mondd..." . Annyit azért még hozzáteszek, hogy a "Portugál szonettek" c. ciklusból való. A napszakosban nem jutottam tovább. Az új feladványban az első Zrínyi "Szigeti veszedelem" kezdősorai. A negyediknél Vörösmarty "Csongor és Tündé"-jére tippelek. A többire nincs tippem, nem leszek jogász. |
No, itt egy új felismerős feladvány :) a szerző, és a mű címe a kérdés!
1. „Én az ki azelőtt iffju elmével Játszottam szerelemnek édes versével, Küszködtem Viola kegyetlenségével: Mastan immár Mársnak hangassabb versével
Fegyvert s vitézt éneklek…”
2. „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. […] de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség.”
3. „Midőn kezem megkérte, nem rogyott Ő térdre -! szép se volt igen; de egy Alphonsus, egy Caesar állott előttem! Szabad tekintet, szabad szív, szabad Szó, kézbe kéz és szembe szem, - minálunk Így szokta a szerelmes: aki itt Letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít!”
4. „Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam.”
5. „Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.”
Egyébként ez a feladvány az idei magyar jogi felvételi feladatsorból származik. :))
|
A napszakos feladványban a megfejtetteken kívűl nincs ötlet? Mert ha nincs, akkor segítek! :) |
Sajnos még így sem tudom :( de ne segíts többet, mert nekem sajnos egyáltalán nem ismerős, de remélem a többieknek az, és megfejtik! |
Helló zsu! Amit megfejtettél, az eddig jó. Az 5. kérdés úgy látszik nehéz, ezért seítségként először annyit mondok, hogy Babits Mihály fordította. Ha nem lesz elég, majd segítek még.
Balage! Lehetne ilyen jelentése is, de tudomásom szerint Gershwin szándéka szerint a "blue" egy másik jelentése ihlette a művet. A Saint-Exupery természetesen jó. |
Jó reggelt, kicsit nem voltam itthon, most viszont az én feleségem is iskolában van :-)
Dengeleginek két válasz: 1. Saint-Exupery (igen, a Kis Herceges, mert amúgy civilben vadászpilóta volt), tegnap éjjel a fapadoson hazafelé gondoltam is rá 7. Ahogy a régenvolt híres slágerben, az "Oh Mamy Blue"-ban is: a blue itt is egy bús, szomorú hangulatot jelent, tehát kb. "Szomorkás rapszódia" lehetne. |
Na én is gyorsan, mielőtt megelőznek! :)
1. nem tudom 2. Nagy László, de nem tudom a verscímet 3. Puskin: Anyegin 4. Az egyik kedvencem Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú 5. nem tudom 6. Ady, de csak az idézetet ismerem, és nem tudom melyik vers 7. szintén nem tudom
Többet nem tudok, mint amennyit tudok :)) |
Én is feldobnék cserébe párat. 1. Ki írta az "Éjszakai repülés" című prózai művet? 2. Ki írta és mi a mű címe: "Ki feszül föl a szivárványra?" 3. Ki írta és mi a mű címe: "Végzem, átfutni nem merem..." 4. Ki írta és mi a mű címe: "...a földi érzés, mennnyire szeretlek." 5. Ki írta és mi a mű címe: "Mondd újra és újra mondd..." 6. Ki írta és mi a mű címe: "S tudtam nagyszerűen, költősen szeretni, / Valaki számára egyetlenegy lenni." 7. Gershwin "Rhapsody in blue"-ját Kék rapszódiaként ismerjük. Hogyan lenne pontosabb a fordítás? (Nem rapszódia kékben!) |
No, mielőtt sokan megelőznek, háromról tudok valamit. 2. Babits Mihály: Esti kérdés (a vers vége) 3. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (részlet, gyönyörű) 4. József Attila (nem ugrik be a cím, nem lapozom fel a kötetet). |
Halihó, huh de rég jártam erre.... Hát igen, a suli, a suli az az oka mindennek :) Egyébként szuper jó ám, csak fárasztó :) Na de ígértem már nektek feladványt a múltkor! Hát itt van. Nem ér netes keresőt használni hozzá, csak saját buksit! :) Erre az öt idézetekre kellene ráismerni. Kik a szerzők, és mi a művek címe? Segítség: Minden egyes verscímben szerepel egy- egy napszak megnevezése.
1. Virrad. Szürkül a város renyhe piszka, De túl, az enyhe, tiszta messzeségben Új rajzlapját kifeszíti az égen A hajnal, a nagy impresszionista.
2. miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?
3. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szívem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan.
4. A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli.
Csönd, - lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tünődik, hulljon-e.
5. Óh, áldott természet! óh, csak te vagy nékem Az a tetőled nyert birtokom s vidékem, Mellynek én örökös földesura lettem, Mihelyt teáltalad embernek születtem. |
Hát Bubu, azt az estét (is) irígylem tőled. Amúgy meg, jelentem, én nem járok iskolába, csak a feleségem (egy családban egy iskolás elegendő). Szerettem volna beírni egy verset feladványnak, de mivel a "sortörés" nem akar menni, így nincs értelme. Majd előjövök mással.
És Timikének én is gratulálok. |
Gratula timike!
És most képzeljétek el ezt a verset úgy, hogy az egyetemi klubban egy borozós-beszélgetős estén, ahol mindenki baromi okosokat mondott, és valahogy szóba került JA, meg az Ő "hitetlensége" egy csinos - nem ismertük előtte - lány csöndesen de csodálatosan elmondja.
Letaglózó
Amúgy meg: mizujs gyereke? mindenki suliba jár? Nagy itt a csönd... |
Bocsi, a tördelése nem úgy jött, ahogy kellett volna. |
Most már jobban megnéztem:
CSÖNDES ESTÉLI ZSOLTÁR
Ó, Uram, nem birom rímbe kovácsolni dicsőségedet.
Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.
Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem minek zöldel, meg kinek zöldel.
Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja megégetni a szám.
Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok.
De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked.
Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani, hogy én
is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.
Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra.
Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések.
Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.
Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.
Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.
Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.
1922. júl.-aug.
JA |
[308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|