Üdvözöllek!

1968-ban születtem, pillanatnyilag férjemmel, gyerekeinkkel és három cicánkkal (Berzsián, Renoir, Prézli) élünk nemrég felépült házunkban.

Ennél több "száraz" adatot nem hiszem, hogy fontos volna e helyt megjelölni, inkább arról mesélek, mi foglalkoztat mostanában:

Harminchatodik születésnapomon költöztünk be a házunkba, amihez végre tartozik KERT ! Mióta kitavaszodott, folyamatos babrálnivalók hegyeit biztosítja nekem, amit kevés hozzáértéssel, ám annál több lelkesedéssel végzek. A képtárban láthatsz fotókat eddigi sikereimről e téren.

Ha már a képtárat említettem: "műveim" cím alatt kattinthatsz olyan képekre, amik az úgynevezett szalvétatechnika, idegen szóval decoupage segítségével elkészült tárgyakat ábrázolnak. Ezt a technikát nem túl rég szerettem meg, szinte bármi dekorálható vele. Kampány-szerűen fog el az alkothatnék, ilyen időszakok után megszaporodnak majd a fotók is az oldalon.

Ami itt nem látható és talán az eddig felsoroltaknál is fontosabb nekem, az az, hogy valamiféle nyomot próbálnék hagyni a világban. Jó darabig ez csak abban nyilvánult meg, hogy a családi, utazási fotókat albumokba ragasztgattam, kommentárokat fűztem a képekhez, illetve minden papírt, dokumentumot, színházjegyet, fizetési cédulát, múzeumi belépőt, éttermi számlát, iskolai órai levelezést stb. eltettem, majd egy kevésbé zsúfolt téli időszakban időrendben lefűztem dossziékba.

Később ezt kevésnek éreztem, és arra gondoltam, ÍRNI KELLENE. Hogy mit? Nem tudom. Azt tudom, hogy mit nem: naplót, mert annyira nem vagyok precíz és konzekvens, hogy minden nap elővegyem és különben sem dokumentálni akarom a mindennapokat. Regényt sem, mert ahhoz nem tartom magam elég tehetségesnek, hogy irodalmi igénnyel fogjak tollat a kezembe.

Sokáig hezitáltam, amikor szembetalálkoztam egy kézzel kötött, csodálatos kivitelű füzettel. Megvettem, hazavittem, és írtam. Olyan egyszerű volt, mintha így is akartam volna mindig. Utólag visszaolvasva, megfelel a felsoroltaknak, rendszertelenek a bejegyzések és a tematikát tekintve leginkább a sokféleség jellemzi őket. Impressziók, gondolatok, amik mások gondolatai nyomán támadtak bennem, gyerekkorom emlékei, ilyesmik. Hátha majd egyszer valakit érdekel. Vagy nem. De leírni jól esik és nekem ez most elég.

Budapest, 2004.nyarán