Témaindító hozzászólás
|
2004.08.30. 08:51 - |
Próbálkozom, hátha működik.
Mondjuk hogy ez az 1. hozzászólás. Várom a többit |
[308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Ezen az oldalon lehet esetleg másoknak is írni a Jézuskának? Hátha csak ezt olvassa, vagy ilyesmi.
Na, csak egy ötlet volt. |
Most már letelt a negyed óra, láthatóan azóta is Isten élteti Őt, meg az áfaidőszak+feltöltés. |
Negyed óra múlva isten éltesse Timelykát! De ha akarja, már most is elkezdheti. |
Be biza, mint az Miklós napján illendő... De jön még Csömörre gázszámla ...:)))) |
Kedves Dengelegi, köszönet a türelmedért, úgy látszik, a kezdődő tél ellenére jól be vagyunk itt havazódva mind. "De majd felállunk."
|
No, letelt a türelmi idő, a szeptember 26.-án feladott kérdésekre, amelyek még lógva maradtak, megadom a válaszokat. 10. kérdés: Mi a közös a "Nyomorultak" főhőse és a "Rettenetes szülők" szerzője közt? A keresztnevük: Jean Valjean és Jean Cocteau. 12. kérdés: Mi a közös József Attila "Ad sidera" és "Amit a szívedbe rejtesz" című verseiben? A "falat kenyér" kifejezés. 13. kérdés: Ki írta a "Tigris és hiéna" című drámát? Petőfi Sándor. 14. kérdés: Milyen személynévvel köthető össze a két idézet? Móricz Zsigmond (Az első Karinthy "Így írtok ti"-jéből a "Turi Dani" c. Móricz paródia részlete, a második Ady "Levélféle Móricz Zsigmondhoz" c. versének befejező része). 16. kérdés: Melyik az a vezetéknév, amellyel összeköthető a "Pillantás a hídról" és az "Ármány és szerelem"? Miller. A "Pillantás a hídról" szerzője Arthur Miller, az "Ármány és szerelem két fontos szereplője Miller, az udvari zenész és lánya, Miller Lujza (vagy Lujza Miller).
Hát ennyi. |
szerintem jár erre, csak közben reklámokat néz. szerintem. Például sípoló gumicsirkével hülyéskedőst. mert azt szereti. szerintem. |
Na, azért jött már ebre zúzmara, és akkor most hol turkálódik a fórumozó? Tán a hálószobában vagy másutt? Egyáltajján van-e hálószobája? Vagy néz valamit folyton? Őrült tudósost, karatéjost, sajnálóst, sikongatóst, szerelmeskedőst, bosszúállóst, kiszabadítóst, tengeralattjáróst, kardozóst, csöpögős szájú űrszörnyest, dugóst-húzóst vagy valami mást? Szerintem nem jár erre. Szerintem. |
De van, de van de van! Az idézett vers első sorában a válasz: amíg ilyen szép idő van (mondjuk Arany ezt szebben mondta) az ember a kertjében turkálódik. De jön még kutyára (meg tulipánágyásra) dér, akkor majd csak győzzünk megfejteni. "SZERINTEM". |
Két hete egy szó nem sok, annyi se! Sic transit gloria fórum? Hát nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben? Vagy bármi más? |
Kissé leültünk. De majd felállunk. |
Nem tévedtél Bubu, jók a válaszok. És kösz a teljes szöveget, nagyon szép változatot írtál be. Mert van olyan is, melyben a befalazás után véget ér a ballada.
|
Én segítek. Velem nem kell verbalizálni. Nem hallatszik ide :)))
Még két adalék (fejbül, lehet, hogy tévedek):
Dengelegi/9 patikus
Dengelegi/15 Kőmíves Kelemenné szerző a nép
megkerestem, ide teszem:
Tizönkét kőmíjes esszetanakodott,
Magos Déva várát hogy fölépítenék,
Hogy fölépítenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Déva városához meg is megjelöntek,
Magos Déva várhoz hezza is kezdöttek,
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott röggelre.
Megint tanakodék tizönkét kőmíjes,
Falat megállítni, hogy lössz lehetséges,
Mig elvégre ilyen gondolatra jöttek,
Egymás között szoros egyességöt töttek:
- Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe gyönge teste hammát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát.
- Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom,
Én uramhoz mönni lönne akaratom!
- Kőmíjes Kelemön felesége mondja, -
Fogd bé a lovakat, fogd bé a hintóba,
Fogd bé a lovakat, állj is gyorsan elé,
Hadd mönnyünk, hadd mönnyünk Déva vára felé. -
Mikor fele útját elutazták vóna,
Erős üdő vala, záporeső hulla.
- Asszonyom, csillagom, forduljunk mü vissza,
Rossz jelenést láttam az éjjel álmomba,
Az éjjel álmomba olyan álmot láttam,
Kőmijes Kelemön udvarában jártam,
Hát az ő udvara gyásszal van béhuzva,
Annak közepibe mély kút vala rakva,
S az ő kicsi fia oda beléhala. -
Az éjjeli álom nem telik ma jóra. -
Asszonyom, asszonyom, forduljunk meg vissza! -
- Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza,
A lovak se teéd, a hintó se teéd,
Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb. -
Mönnek, möndögélnek Déva vára felé,
Kőmijes Kelemön őköt eszrevövé,
Megijede szörnyen, imádkozik vala:
- Én uram istenem, vidd el valahova!
Mind a négy pej lovam törje ki a lábát,
Vessen a hintómnak négy kereke szakát,
Csapjon le az útra tüzes istennyila,
Horkolva térjenek a lovaim vissza! -
Mönnek, möndögélnek Déva vára felé,
Sem lovat, sem hintót sömmi baj nem lölé.
- Jó napot, jó napot tizönkét kőmíjes!
Neköd is jó napot, Kelemön kőmijes!
Köszöne az asszony, az ura válaszolt:
- Édös feleségöm, neköd is jó napot!
Hát ide mér jöttél a veszedelmedre,
Szép gyöngén megfogunk, bédobunk a tűzbe.
Tizönkét kőmíjes azt a törvényt tötte:
Kinek felesége hamarább jő ide,
Fogjuk meg szép gyöngén, dobjuk bé a tűzbe,
Annak gyönge hammát keverjük a mészbe,
Avval állítsuk meg magos Déva várát,
Csak így nyerhetjük el annak drága árát.
Kelemönné asszony, hogy átalértötte,
Bánatos szüvének így lött felelete:
- Várjatok, várjatok tizönkét gyilkosok,
Amig búcsut vöszök: csak addig várjatok,
Hogy búcsut vöhessek asszony barátimtól,
Asszony barátimtól s szép kicsi fiamtól:
Mert a halottnak is hármat harangoznak,
Én árva fejemnek egyet sem konditnak. -
Kelemönné asszony avval hazamöne,
Egyször mindönkorra, hogy végbúcsut vönne,
Hogy végbúcsut vönne asszony barátitól,
Asszony barátitól s szép kicsi fiától.
Avval visszamöne Kőmijes Kelemönné,
Sírva haladt magos Déva vára felé,
Megfogák szép gyöngén, bétövék a tűzbe,
Az ő gyönge hammát keverék a mészbe,
Avval állíták meg magos Déva várát,
Csak így nyerheték meg annak drága árát.
Kőmíjes Kelemön mikor hazamöne,
Az ő kicsi fia jöve véle szömbe,
- Isten hozott haza, kedves édösapám!
Hol maradt, hol maradt az én édösanyám?
Az ő édesapja neki így felele:
- Hadd el, fiam, hadd el, hazajő estére.
- Istenem, Istenem, este is eljöve,
Mégis édösanyám még haza nem jöve!
Apám, édösapám! mondja meg igazán,
Hogy hol van, hogy hol van az én édösanyám?
- Mönny el, fiam, mönny el, magos Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva.
Elindula sírva az ő kicsi fia,
Elindula sírva magos Déva várra,
Háromszor kiáltá magos Déva várán:
- Anyám, édösanyám! szólj bár egyet hozzám!
- Nem szólhatok fiam! mert a kőfal szorit,
Erős kövek közi vagyok bérakva itt. -
Szüve meghasada s a föld is alatta,
S az ő kicsi fia oda beléhulla.
|
Sziasztok Kitartóak!
Jelentem megjöttünk és vannak fényképek. Tényleg. Amennyiben sikerül összeegyeztetnem a negyedéves áfát a hazahozott ruhák kimosásával és a családommal való verbális kapcsolattartást is a minimumra csökkentem az elkövetkezőkben, ígérem, hogy legkésőbb a hét végéig felkerülnek, és utána jön a szöveges kommentár is. Addig is kitartás....
|
Cin-cin! Szia Portálgazda! Várjuk ám nagyon az utazásos fényképeket! |
Hát mingyán hazaér, oszt nem cincogtunk semmit se. Pedig cincogni jó. |
Cincoghatunk, nincs itthon a portálgazda :-) |
Timelyka küldött nekem egy nyelvtörőt, kénytelen vagyok közzétenni (remélem, Timelyka, nem baj), mert tetszetős. Mondd gyorsan: A Lenin mauzóleumot lelinóleumozzák. |
Timike, Balage, természetesen jók a megfejtések. Talán Timike "latin" szövegét módosítanám (én más kiejtéssel tanultam latint): Simi lesi lent Józsit, de őt Tibi visszatartja. |
Ha már így szabad mazsolázgatni, akkor az egyik könnyebbet megmondanám: a 8-as: Hemingway: Az öreg halász és a tenger. A 17-es második fele: A kávé kész, aromája mámorít, üritésre várnak a csészék. |
[308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|